Ebben az esetben az eladó is természetesen mielőbbi (lehetőleg pénzbeli) bizonyosságot akar, hogy komolyak a vevő szándékai. Erre szolgál a foglaló intézménye.

Lényeges, hogy a lakás lefoglalására adott összeget minek minősítjük (foglalónak vagy előlegnek), az eltérő megnevezés ugyanis teljesen más jogi megítélés alá esik. A Polgári Törvénykönyv értelmében a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti (vevő), a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni (eladó). Ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A vételárelőleg a szerződés meghiúsulása esetén visszajár, nem bír tehát szankciós jelleggel.

Szintén fontos, hogy a foglalót ne csak úgy átadjuk egy átvételi elismervény vagy más papír alapján, hanem egy részletesebb okirat készüljön róla. Meg kell ugyanis pontosan határozni, hogy milyen célból adjuk, milyen feltételekkel. Célszerű tehát egy úgynevezett adásvételi előszerződést készíteni, amiben meghatározzuk az ingatlan paramétereit, a vételárat, a leendő ügylet fontosabb körvonalait és azt, hogy meddig kötünk végleges adásvételi szerződést. Ebben az esetben mindkét fél tisztában van azzal, hogy mik a megállapodás paraméterei, nem lehet tehát később vita abból, hogy kinek a hibájából nem jön össze esetleg az ügylet és az átadott összeg akkor most visszajár vagy sem.

Az előszerződést elegendő két tanú előtt aláírni, mivel azonban a végleges adásvételi szerződéshez úgyis ügyvédi ellenjegyzés szükséges, célszerű már ilyenkor, az ügylet elején ügyvédhez fordulni és rábízni a pontos szövegezést. Tanúknak azonban a bizonyítás szempontjából mindenképpen szerepelniük kell, ha ügyvéd nem ellenjegyzi, mivel a bizonyíthatóság szempontjából kevesebbet nyom a latba, ha csak a felek írják alá.

dr. Váczi Péter ügyvéd
H-9022 Győr, Bisinger st. 2.
Tel.: +36 20 9982 753
www.onlinejogsebesz.hu