A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Nagyvállalati Klub rendezvényén először is napjaink "túlságosan izgalmas", gyakorta kiszámíthatatlan időszakáról beszélt, a világgazdasági status quo rövid időn belüli kétszeri megbomlásáról.

"Mind a koronavírus, mind pedig a háború gazdasági hatásainak a kezelése tekintetében volt kísértés, nyomásgyakorlás arra nézvést, hogy a korábbi gazdaságstratégiánkat adjuk fel" - idézte fel, leszögezve, hogy a kormányzat minden nehézség ellenére sem kíván változtatni a munkaalapú társadalmat célként kitűző stratégiáján.

Kiemelte, hogy sokan a munkanélkülivé váló emberek segélyezését helyezték volna a középpontba, de a kormány ehelyett inkább a munkanélküliség megelőzésére fordították az állami forrásokat, a Versenyképesség-növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program révén segítve a vállalati fejlesztéseket a dolgozók megtartásának fejében.

"A két stratégiai döntés, hogy nem térünk le az útról, hanem a nehéz időszakban is kitartunk mellette, oda jutott, hogy 2022-ben a magyar gazdaság a legsikeresebb évét produkálta" - jelentette ki.

Emlékeztetett rá, hogy tavaly 6,5 milliárd euróval megdőlt a beruházási rekord, az export értéke szintén csúcsot döntött 142 milliárd euróval, és a foglakoztatottok száma is minden korábbinál magasabb volt 4,3 millió fővel.

Aláhúzta: a tavalyi rekordévet ráadásul idén sikerülni fog mindhárom tényezőben felülmúlni, az export 11 százalékos bővüléssel meg fogja közelíteni a 160 milliárd eurót, a beruházási volumen a 13 milliárd eurót, míg az állami beruházástámogatási rendszer segítségével létrejövő beruházások 50 százalékkal több új munkahelyet teremtettek, mint tavaly.

Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy ez egyrészt az autóipar szárnyalásának köszönhető, amely ágazat a hazai gazdaság tartóoszlopa, 32-33 százalékos részesedéssel a teljes ipari kibocsátásból.

Ennek kapcsán érintette a szektor visszafordíthatatlan elektromos átállásának kérdését is, rámutatva, hogy az európai gyártók kiváló autókat tudnak készíteni, azonban megfeledkeztek a hozzájuk szükséges akkumulátorokról, nem épültek ki a megfelelő termelési kapacitások a kontinensen.

"Szeretjük, nem szeretjük, ez van. Az elektromos akkumulátorokat a keletiek gyártják" - mondta, arra is kitérve, hogy a tíz legnagyobb gyártó között hat kínai, három dél-koreai és egy japán, amelyek a piac mintegy 98 százalékát lefedik.

Illetve üdvözölte, hogy Magyarország a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén, és néhány éven belül feljön a második helyre, ami fontos munkahelyvédelmi kérdés is, mivel a hagyományos autóiparban már nem fog kelleni annyi dolgozó, mint eddig.

"Ez a stratégiánk, hogy mi Kelet és Nyugat találkozási pontja legyünk, bejött abból a szempontból, hogy a nagy német autóipari vállalatok és keleti, alapvetően kínai beszállítóik itt adnak randevút egymásnak" - fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy a kérdés nem az, hogy lesznek-e nagy kínai akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol lesznek. "Tehát akik próbálják azt a propagandát erősíteni, hogy ezek ne jöjjenek Magyarországra, azok mind azt akarják, hogy ezek a gyárak máshol legyenek. Azzal nem azt érik el, hogy nem lesznek ilyen gyárak, hanem azt, hogy máshol lesznek. Máshol hoznak létre munkahelyeket, máshova visznek beruházást, máshova visznek technológiát" - sorolta.

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy bizonyos módosításokat eszközöltek a beruházástámogatási programban azért, hogy a cégek még könnyebben hozzáférhessenek ezekhez a forrásokhoz. Az eddigi 120 százalék helyett 100 százalékra vitték le a biztosíték mértékét, és az fokozatosan csökkenthető az idő előrehaladtával. Emellett lejjebb vitték a minimális beruházási értéket is, ezáltal szélesebbre nyitva a pályázásra jogosult vállalatok körét.